A MAGYAR SZABADIDŐSPORT SZÖVETSÉG TÖRTÉNETE
A magyarországi politikai és gazdasági rendszerváltás időszakában, 1989. decemberében alakult meg a Magyar Szabadidősport Szövetség (Szövetség).
A korábbi évtizedekben kialakult, az egypártrendszer feltételeihez igazodó sportstruktúrában a lakosság, a munkahelyek sportjában meghatározó szerepet játszó állami nagyüzemek megszűnésével, a szakszervezetek gyökeres átalakulásával és a fiatalok százezreit tömörítő egyetlen ifjúsági szervezet felbomlásával, százával szűntek meg a szabadidősport szervezésében meghatározó szerepet játszó sportklubok, sportszakosztályok. Ebben a helyzetben jött létre összefogás a fennmaradt sportszervezetek lelkes aktivistái közt, akik felvállalták egy új szövetség megalakítását, melyhez törvényi keretet az 1989. évi II. - a társadalmi egyesületekről szóló - törvény adott.
A Szövetséget 38 szervezet képviseletében 68 alapító hozta létre. Tevékenysége, majd híre széles körben elterjedt, népszerűsége, ismertsége folyamatosan nőtt.
1992-ben megállapodást kötött az Országos Testnevelési és Sport Hivatal és a Magyar Szabadidősport Szövetség. Ekkor került a Szövetség szervezési hatáskörébe a Challenge Day, azaz a Kihívás Napja.
1993-96 között jelentősen gazdagodott a Szövetség szakmai programja, kialakult szakmai érdekképviseleti tevékenysége, elismertsége. Az állam sportban viselt szerepének változása nyomán Magyarország TAFISA tagsága 1996. január 1-től a Szövetséghez került.
1996-ban Sporttörvényt fogadott el a magyar Országgyűlés, melyben a Szövetség már nevesítetten szerepelt. Egyidejűleg létrejött a sport legfelső nemzeti szintű társadalmi testülete a 13 tagú Sporttanács. Tagjai között az államigazgatás, a legjelentősebb országos sportszervezetek, valamint a sporttudomány vezetői kaptak helyet, közöttük a Magyar Szabadidősport Szövetség képviselője. A szabadidősport állami támogatására létrehozott Wesselényi Közalapítvány 9 fős kuratóriumában helyet kapott a Szövetség képviselője.
2000-ben újrafogalmazódott a sporttörvény, melyben ismét nevesítetten szerepel a Szövetségünk.
A Szövetség kezdeményezője és egyik alapító tagja a 2001-ben alakult Nemzeti Szabadidősport Szövetségnek, amely a legjelentősebb magyar szabadidősport szövetségek ernyőszervezete.
SZERVEZETI FELÉPÍTÉS
Magyarország 17 megyéjében, a fővárosban és 6 megyei jogú városában működő tagszövetségekhez közel 600 sportegyesület, szabadidős társaság tartozik, melyekben összesen közel 170 ezren sportolnak.
A Szövetség legfőbb szerve a KÖZGYŰLÉS. Résztvevői a tagszervezetek - a megyei szabadidősport szövetségek, a fővárosi és a megyei jogú városok szabadidősport szövetségei - képviselői és a főleg magánszemélyekből álló ún. rendkívüli tagok.
A Szövetség életét két Közgyűlés között az ELNÖKSÉG irányítja. A testületbe a Közgyűlés közvetlenül választja a tagokat. Az ELNÖKSÉG évente 4-5 alkalommal ülésezik.
A Szövetség FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGA hivatott a tagság megbízásából ellenőrizni a testületi döntések jogszerűségét, illetve azok megvalósítását.
A testületi döntéseket a Szövetség IRODÁJA hajtja végre, illetve végzi egyidejűleg az adminisztrációs feladatokat, melyet a Közgyűlés által kinevezett főtitkár irányít.
NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK
A szövetség 1996-tól tagja a szabadidősport nemzetközi világszervezetének a TAFISA-nak (www.tafisa.de) majd 2007-től A Európai Munkahelyi Sportszövetségnek (www.efcs.org).
A SZÖVETSÉG KÖZÉPTÁVÚ PROGRAMJA
I.
A szövetség küldetése
Hozzá járulunk ahhoz, hogy a magyar lakosság a szabadidő egészséges és hasznos eltöltése tekintetében is felzárkózzon az EU szabadidősport kultúrájához.
Érdekvédelmi - érdekegyeztető tevékenységünk alapvető célja az, hogy ehhez a szükséges szakmai szabályozási és anyagi feltételeket megteremtésük.
II.
Jövőkép, avagy milyen szervezetet akarunk 4 év múlva
1. Olyan szakmailag megkerülhetetlen szervezetet, melynek véleményét kikérik, és figyelembe veszik a szakterületen működő egyesületek, szövetségek, társszervezetek, országos hatáskörű szervezetek és állami szervek egyaránt;
2. Melynek az érdekérvényesítés, érdekvédelem terén eséllyel kérhetik segítségét az arra rászoruló, a szakterületen működő sportszervezetek;
3. Mely a szakmai elvárások teljesítésében nem korlátozott a feltételek szempontjából (gazdaságilag stabil, tartalékokkal bíró);
4. Mely képes „mindenki sportjával” foglalkozni;
5. Olyan szervezet, amely
a) Hiteles;
b) Kiegyensúlyozott;
c) Független.
III.
Az „út”, avagy mit kell tennünk e következő években azért, hogy olyanokká váljunk,
amilyenekké szeretnénk.
1.Fejlesztjük a lakosság, csoportok, egyének testkultúráját. Ennek érdekében:
a) bekapcsolódunk a Nemzeti Népegészségügyi Program megvalósításába;
b) az egészséges életmód terjesztése érdekében nagy tömegeket mozgató, több korosztályt, és szervezetet, érintő rendezvényeket szervezünk;
c) a következő időszakban kiemelten foglalkozunk a „Szépkorúak Sportjának” szervezésével, koordinálásával.
d) a napjainkra hagyományossá vált női sportfesztivál mellett- tagszervezeteink aktivitásának növelésével, a nők, lányok, asszonyok fokozott bekapcsolásával igyekszünk pozitívan befolyásolni a családok sportolását;
e) A családok életmódjának sportossá tételét, sportolási szokásainak fejlesztését kezdeményezzük;
f) a munkahelyekhez, illetve a munkahelyi kollektívákhoz kötődő sporttevékenység feltámasztását kezdeményezzük, ebben az időszakban elsősorban az országos hatáskörű nagy cégek körében;
g) a sikeres, hagyományosnak tekinthető rendezvények szervezését, koordinálását tovább folytatjuk;
h) kistelepülésekre, kiskörzetekre épülő téli-nyári felmenő rendszerű sportrendezvények szervezését kezdeményezzük;
i) Szakmai összefogást, programalkotást kezdeményezünk a mozgásgazdag életmódra nevelés érdekében, a gyermekekkel foglalkozó sportszervezetek körében. Elsősorban az óvodás és kisiskolás korosztályra koncentrálunk, ebben a körben fesztivál jellegű rendezvények szervezését szorgalmazzuk országos és tagszervezeti szinten is.
2. Javítjuk a szövetség érdekérvényesítési lehetőségét, technikáját, érdekeinek képviseletét és védelmét a szabadidősportban érintettek - kiemelten saját tagságunk – érdekében
a) Céljaink megvalósításához kétirányú szervezetfejlesztésre van szükség:
Tovább kell növelni az MSZSZ országos lefedettségét és, biztosítani kell a növekvő szervezet hatékony, a tagok és a tagszervezetek számára érzékelhető, működését.
b) Képviselőink illetve szakértőink útján részt veszünk azokban a folyamatokban, melyeknek célja a szakterülettel összefüggő jogalkotási munka;
c) Képviselőnk útján részt veszünk a Nemzeti Szabadidősport Szövetség munkájában, közreműködünk az állami feladatok ellátásának társadalmi ellenőrzésében
3. Minden lehetséges eszközzel javítjuk a szabadidősport szervezeti és működési feltételeit. Ezért
a) Kapcsolatokat építünk és tartunk fenn
- országhatáron belül
- a szabadidősportban érintett állami és társadalmi szervezetekkel, intézményekkel;
- szakmai, ágazati műhelyekkel;
- megyei, megyei jogú városi és helyi önkormányzatokkal, valamint önkormányzati szakmai szervezetekkel;
- a tagszervezetekkel
- országhatáron túl
- a szabadidősport nemzetközi szervezetével a TAFISA-val;
- a szomszédos országok országos szabadidősport szervezeteivel,
b) Kiemelt rendezvényeinket bekapcsoljuk a nemzetközi szabadidősport rendszerbe. Olyan nemzetközi szabadidősport rendezvényeket szervezünk, amelyek hozzájárulhatnak a magyar szabadidősport megismertetéséhez.
4. Népszerűsítjük a szabadidőben történő sportolást. Ezért
a) kapcsolatokat építünk és ápolunk a meglévő, a szakterület iránt fogékony médiákkal, őket a tagszervezetek közreműködésével folyamatosan ellátjuk a szükséges információkkal;
b) törekszünk új média lehetőségeket feltárni és a tagszervezetek segítségével őket információkkal ellátni;
c) internet honlapunkat és hírlevelünket a szabadidősport szervezetek közérdekű híreinek megjelentetésére is használjuk.
5. Hatékonyan közreműködünk a szabadidősport szakmai színvonalának emelésében, tudományos kutatásában, szakembereinek képzésében, továbbképzésében. Ennek érdekében:
a) kezdeményezzük, lehetőségünkhöz mérten finanszírozzuk,
- a lakosság sportolási szokásaira vonatkozó, tudományosan értékelhető kutatási program megvalósítását;
- a lakosság fittségi adataira vonatkozó, tudományosan értékelhető kutatási program megvalósítását;
b) folytatjuk,
- a szabadidősport szakemberek elméleti, és sportfinanszírozási gyakorlati képzésére, továbbképzésére létrehozott oktatási tevékenységét;
- a szakterülettel összehangolt saját kiadványok megjelentetését;
c) részt vállalunk szakmai rendezvények, konferenciák megrendezésében.
6. Kidolgozzuk a szabadidősport minőségi követelményeinek javítására a szabadidősport szakterületének minőségbiztosítási követelmény- és minősítési rendszerét:
a) szervezetekre;
b) szabadidősport centrumokra;
c) rendezvényekre (csak ott leszünk társrendezők, ahol rendezvény színvonalának feltételei megfelelnek az igényszintnek.
7. Szolgáltatásokat nyújtunk tagszervezeteinknek és az érdeklődőknek
a) a sportolási lehetőségekre vonatkozó, rendszeresen megnyilvánuló információs igényeket kielégíti;
b) folyamatos, a szakterületre vonatkozó pályázati figyeléssel segíti tagszervezeteit és az érdeklődőket;
c) folyamatos, a szakterületre vonatkozó jogértelmezéssel segíti a tagszervezeteit.
8. Segítjük tagszervezeteink munkáját:
a) szakmai információs és kapcsolatrendszer működtetésével;
b) a rendszeresen megjelenő Hírlevél információival;
c) társrendezőként közös rendezvényeket szervezünk.
